Kedves Honlap Olvasóim! Barátaim!
Sok szeretettel üdvözöllek Benneteket. Remélem emlékeztek még a Kedves Pató Pál történetre. Az élet sajátságos, mert van egy modern, ma is élő megfelelője Pató Sándor úr. Zseniális ember. Ő Magyarország új magán építőipari, maffia királya. Okos ember, kiváló törvényismerő (kijátszó), s had ne soroljam. Már kezdem tisztelni. Ő Magyarország legszegényebb embere, apropó EMBERE? – hát persze papíron. Néki van „személyisége, van EMBERI MÉLTÓSÁGA”. Bocsánat, ha megbántottam! Vagy talán a másé nem számít!!! Lényeg a pénz, a holdudvara, s máris éljen a kapitalizmus. Olvassuk csak!
Ki vagy te,
Mocsok világú ember fia?
(Egy „csodás házépítő” emlékére!)
Ki vagy te, Mocsok világú ember fia?
Meddig bújsz még el a törvény elől a lyukba?
Egész nap azon használod a férges agyadat,
Meddig tudod leplezni szennyel teli lelki világodat.
Ki vagy te ördög elfajzott szennye?
Emberek nem hiszik el, hogyan élsz így bűnbe esve.
Mint féreg futkosol egyik odúból a másikba,
Tudj magyarázatot adni a tetteid vágyaira.
A hazugság gépezete a lelkedet kénes földdel betemette,
Amikor életre keltik, az ördög magát a bőrödbe ette.
A kapzsiság az agyadat egy életre megrágta,
Azt hitted, csodás ember vagy, csak nem ebbe a hazába.
Amikor abban az időben e kis szerény öreget megláttam,
Akkor azt hittem, élete csupa boldogságban.
Abban is volt; úszott a pénz mámorába, s szennye az árba,
Furcsa volt azután az öreg, ravasz volt,
akár a rókalelkű bátyja.
Aztán jöttek – mentek a kis mesék az öregről,
Meg is jelent; rágalmazott szőröstől – bőröstől.
Meglepődtem, nem tudtam mi lett a baja,
Mégis rájöttem; sok volt a háza előtt a söpörni valója!
Ma már hatalmas a személyiség mutatója,
Azt sem tudja, melyiket bizonygassa.
Sándor név az kecses, emberek ellen oltalmazó,
„Akarat” az megvan benne, csodás pénzcsaló.
Az élete, az élet élvezetéről szól,
Minden ima, szava a kapzsiságról, pénzről szól.
A lelki mélysége már a pokolba zuhant,
Anyagi kötödése, már a méhbe megfogant.
Kereste a kapcsolatokat, amelyekbe rosszakhoz kötődhet,
Szereti azt a szenvedélyt, ahol ember felett zsarnokká lehet.
A szenvedély dolgában tisztességesen kielégíthetetlen,
Tisztességet, becsületet, abszolút nem ismeri, egyenesen: Embertelen!
Azt hiszi a vezetési adottságai a legmegfelelőbbek,
Ez az ember és társai, csak átvertek.
Amig él addig egyénisége, kielégíthetetlen,
Azt hiszi ő a fő; Ember és Isten előtt verhetetlen.
Áldjon meg az ördög a neved napján,
Csókoljátok meg egymást az ördögök porondján.
Éljen a pénzed a pokolban, akár a kiszáradt fa,
A reményed, hogy sok pénzed lesz, a pokol tüze izzítsa.
Valamikor azt hittem, érzékeny,
tiszta személyiség vagy,
Intelligens ember, aki a kezéből kiváló munkát ad.
A jó minőség dolgod élvezed, azt az asztalra teszed,
Az üzlethez van érzéked, a csalást, a hazudozást félre teszed.
Sándor! A szennyes világnak most már legyen vége!
Nem való vagy már te ennek a dolognak a vezetésére.
Ne hidd, hogy te vagy a nagy falu egyetlen ura,
Most már kell, hogy a törvény ítélete szerint fizess,
ez legyen életed utolsó nagy tett útja.
2012. január 24.
(Szabó István Szeretet Szerelem Gondolatok 13. kötet. Jogvédett)
2012.02.04.