Szabó István Szeretet Szerelem Gondolatok Versekbe foglalt Érzések Érzelmek

Ragaszkodás, gyengédség, önzetlen jóakaratban megnyilvánuló érzelem. Vágyban, odaadásban megnyilvánuló érzelem.

AZ EMBERRŐL ÉS a SZERETETRŐL

 

 

Kedves Olvasó Társaim! Barátaim! 

 

       Most, egy  olyan verset ajánlok figyelmetekbe, amit 2009-ben vetettem papírra.  Bizony a közel múltban nehéz időket éltünk át. Sajnos ma is, az ember és a szeretet nagyon nehezen tud minden vonalon megbékélni. A múlttól  a jelenig nagy utat tettünk meg, teli küzdelemmel, itt-ott csekély eredményekkel.  Kétségtelen a világ is nagyot változott, azt hittük talán a technika, az evolúció  az embert és a szeretetet   közelebb hozza. Tévedtünk, azaz az emberek tévedtek, azt hitték az ember és a szeretet, az lehet árucikk.  Egyik sem eladó, nem vehető!  Bizony volt idő, amikor a lelkem kifakadt  némely események, történések folytán, amikor sok mindennek nem lett volna szabad megtörténnie, csak az ember azt hiszi mindenki fölött áll, akár önmagáról, akár a szeretetről van szó.  A versben foglaltakat ki-ki értelmezze a saját gondolat világa szerint, de ha félre is értik, nincs  olyan álláspontom, hogy  az írásaimban általánosítani szándékozom.  Viszont el kell ismerni, vannak a szeretet viszonylatában is  nem kívánatos jelenségek, mi több az emberek magatartásában is.  Azon is már sokszor  elgondolkoztam, hogy  számtalan  író, költő, publicista stb.  az évtizedek alatt mi minden szépet  megírt a szeretetről, a szerelemről, a békés egymás mellett élésről, s a napjainkban is  akár a falrahányt borsó.  Hát emberek, talán  nem bennünk is van a baj?  Itt van előttünk a szép, a jó, vagy talán a hatalom, az szebb? Azt hisszük miénk a világ? A frászkarikát.  Amink van, azt mind kölcsönkaptuk, vagy úgy gondolják egyesek és mások a szeretetnél, hatalmasabb  hatalmi vágy  minden vonatkozásban?  A pénz sem minden, nem vitás, jó, ha van. No, de így ahogy megy!

Nem kell mondani, a szeretet, az nem csak a pénzről szól! Minden, ami van, s majd lesz, az  emberről és szeretetről fog szólni, mert a  színházi játékból egyik sem maradhat ki, még akkor semm ha mások másképp képzelik.  Mégcsak, annyit;

 

a Jövőről,

 

Minden megelőzhető lenne, ha, a kapzsiságot kivernétek a fejetekből.

Szívetekbe fogadnátok az Istent, a Szeretetet és a Világot,

Meg tanulnátok tisztelni, becsülni, e; gyönyörű univerzum világot.

(És emberek egymást.)

 

AZ EMBERRŐL ÉS a SZERETETRŐL

 

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy nagy Európa.

Európának volt egy nagy agya. Úgy hívták: Hungária!

A butaemberek hatalmasak voltak, egyszerűen, csak szabdaltak.

Aztán szegény ország lett, tabu volt, róla beszélni. Népek szétszakadtak!

 

Lassan a világ is megváltozott, újra téma lett,

A megmaradt maradék is, martalócok konca lett.

Az emberek nagy változáson mentek át, kinyitották a kapitalizmus ajtaját.

 Nem lett boldog a nemzet, meghalt; az Ember és a Szeretet.

 

El sem hiszitek emberek, milyen buták tudtok ti lenni,

Emberről és Szeretetről naponta el tudtok feledkezni.

A gondolatvilágotok örökké, csak, az átkozott pénz körül forog

Azt hiszitek a világon, csakis ez a legszebb dolog.

 

Olyan hülyék vagytok, benneteket lasszóval sem kell keresni.

Utcára ki kell menni, s csak rátok kell nézni.

Azon is gondolkodtam, egyáltalán tudjátok-e; mi a szeretet?

Dehogy tudjátok! – agyatok már a pénztől megremegett.

 

Világűrben jártok, víz és élet után kutattok,

Lenn a földön mindent csak elpazaroltok.

Nyakra-főre csak gyártjátok a fegyvereket,

Vele! – halomra lövitek az embereket.

 

Úgy hallom mindezt csupa szeretettel teszitek,

Hatalmas a lelketek, a lélek szerepét nem ismeritek,

Belőletek már születéskor a lélek is kihalt,

A testeteket mozgásban, csak is a pénz tart.

 

Ha rajtatok múlna, a paradicsomot is, gázzal érlelnétek,

Mire megérne, már elfogyna, piacra sem vinnétek.

Ádámot is kilakoltatnátok, vagy agyoncsapnátok,

A kígyó bőréből új divatos cipőt varrnátok.

 

Én azt mondom ember; most maradjunk ebbe a korba!

Így is ronda az élet, mi több, túlzottan mogorva.

Ügyes emberek vagytok, így kell ezt tenni,

A többi felesleges? – meg kell nékik dögölni!

 

Ne szülj rabot, te modern anya!

Ezt a múlti már rég így akarja.

Majd fabrikálunk gyereket a modern titkárságon,

Összetoljuk az íróasztalt, s elkészül akár féllábon.

 

Ha világra jön! – kiadjuk az új Melegnek,

Ők majd belőle, igaz Hazafit nevelnek.

Szeretetből a legmagasabb diplomát nyerik,

Ki küldjük külföldre, ott a dillerek boldoggá teszik.

 

Olyan elavult a házasság már emberek,

Ez a módszer a világban már tért nem nyernek,

A Család szót; ideje lesz megszüntetni!

Mindent, amit lehet e Hazában; el kell kurni.

 

A vizet, mint folyó eszközt meg kell szüntetni,

Az embereket Euróban kell fürdetni.

Nem kell félni, a fürdőkádban nem fog tőle megfulladni,

Új ember születik, ebben fog boldogulni.

 

Sötétek vagytok emberek, s azt hiszitek erősebb a világosságnál,

Ha hinnétek a fény hatalmában, örülnétek az ablakánál.

Átkozott, borzalmas a Gyűlölet és Félelem hatalma,

Megoldható; ha a legszebb dolog; a szeretet uralkodik rajta.

 

A szenvedély betegség, a lelket kínokba sodorja,

A családokat pusztítja el, győtri örök kárhozatba.

A pénz szenvedélyével már a gyerekeiteket is szeretitek,

Hatását érzitek, ha majd a sírból kikaparnak benneteket.

 

Szégyen és Gyalázat, a Hazátokat nem szeretitek,

Ha ki közösítenének benneteket, kínok között szenvednétek.

Isten és Haza nálatok nem fér meg együtt,

Nálatok már sok éve e két szó elnyűtt.

 

Az erőszakot nagyon szervezetten gyakoroljátok,

Nem hiszitek el, ezt előbb-útóbb abbahagyjátok.

A történelem már rég bizonyított,

 Erőszakkal, semmit nem lehet elérni,

Gordonka, a kordonokat ideje lenne már végre lebontani!

 

Érdekes! Hazudni milyen jól, ügyesen tudtok,

Valahogy igazat mondani, azt nem akartok.

Az a kérdésem; a csemetéiteket, hogy nevelitek?

Szomorú, hogy gyerekeiteket a templomba sem engeditek.

 

Tudom féltek az Isten országába belépni,

Ott bizony rendre nem lehet csak úgy hazudni.

Pedig ha fényt engednétek a lelketekbe,

A nép nem küldene el benneteket; a jó fenébe!

 

Annyi keservet viselt már el ez a szerencsétlen nép,

Tudjátok, ha kell a birka is új legelőre lép.

Majd mondja: Bee! – csúf volt e Magyar Élet,

Elég volt; kell! – új hit, remény és jobb emberi szeretet.

 

Szeretni annyi, mint magunkat rábízni a vezetőinkre,

Bízván abban, hogy ők a szeretetet hozzák majd létre.

A szeretet a hitből származó örök szeretet,

Ha a Vezető szeret, a Nép; viszont Szeret.

 

Az események sem az Isten büntetése,

Amit előidéztetek, az, mind ennek a következménye.

Nem az Isten büntet benneteket, hanem a Világbolygó,

Változtass gyorsan rajta, mert; az ember halandó!

 

Sokszor keresitek az Istent, és nem találjátok,

Ha szeretnétek, akkor a szívetekben megtalálnátok.

Ő a szívetekben, a lelketekben lakozik,

Csak az agyatok mindig máshol utazik.

 

Bizalmatlanok vagytok, bennetek nagy az önhittség,

Veszélyes, ha hatalmi vággyá nő e tevékenység.

Megszüntethető erős ráhatással,

Szív akaratával, szeretet elsöprő akarásával.

 

Nem tudjátok, hogy a tisztelet az együtt érzés egyik alapformája?

Nem tudjátok, hogy a szabad akarat a másik elfogadása?

A béke elfogadását, csak fegyverropogásban ismeritek.

Úgy érzitek, ezzel a békét kikényszerítitek.

 

A kétely egyik alapja; a bizalmatlanság,

Ne tedd! Mert önmagában és másban is gondatlanság.

Higgy az emberek szerető, tisztelő, megbecsülő gondolatában,

S rövidesen eljön az idő, megszabadulsz a bélyeg béklyó hatásától.

 

Ember! Tanulj meg Engedni és vele együtt Elengedni,

Meg fogod látni, ebben a nagy szereteted mindig fog segíteni.

A szeretet formálásában, Isten és Önmagad együtt fogtok járni,

Minden rendben lesz, s nem kell majd lelkileg megrázkódni.

 

Ember! Ne érezz féktelen birtoklási vágyat,

Ez által létrehozol hatalmas Önérzeti és Birtoklási vágyat.

A baj az lesz, hogy ösztöneid igénylik az egész világot,

A földet használatra kaptad, s nem „Isteni” vágyat.

 

A halált is tartsd tiszteletben, ehhez van jogod,

Ha nem teszed, akkor magad is, és másét is elrontod.

Minden embernek szüksége van a méltó, és nyugodt halálra,

A boldogság folytatásaként, egy életenát készüljön a tisztes halálra.

 

Az élet, az egy, egyszemélyes kis vállalkozás,

Van egy hátránya; minden percben való adózás.

A hivatal még a lelkedből is igyekszik anyagiakat húzni,

Ők még nem érzik – e sarcot nem fogják megúszni!

 

Ne gondolj a félelmi tényezőkre; a hőn szeretett javakra,

A szeretet lényegét, bárhogy is mondják; nem ez adja!

Az anyagi érték bizony jó, ha néha adatik,

De legjobb érték az, ami a szóból, a lélekből, a szeretetből keletkezik.

 

Tanuld meg a szerelemnek, mindig ki kell zárni a; tért-időt-anyagit,

Ha nem tudod megtenni; életed mindent elveszít!

A szeretet-szerelem az mindentől független; nagy szabadság!

Ha a tényeket nem tudod kizárni; létre jön a szerelmi satnyaság.

 

Boldogságot ne keress pedoféliában, hamis útra lépsz,

Ne legyen fontossági tudatod, hogy ezzel helyes útra lépsz.

Hagyd meg a gyermek ártatlanságát Igaz Szeretetre,

Légy Bölcs Ember, mert Isten az embert így teremtette.

 

Biztos hallottál a pszió terrorizmusról?

Vedd komolyan, sajnos már veszély!

Ne légy vele szemben lojális, megalkuvó,

Ezt te tudod! – magad is leszel egy lélekrontó.

Ne hidd, hogy az ország népének átka nem száll reád,

Azt sem hidd, hogy ASTRÓ GITANÓ jövendölései nem hat rád:.

 

Ember, ha így teszel a jövőben lelkihalottá válunk,

Nem lesz Hit Remény Szeretet, nem lesz ideálunk.

Nem lesz szeretet, nem lesz jó indulat, összetartás,

Lesz; csalás, rablás, lopás, gyilkolás, s erőszakoskodás.

 

Még több probléma lesz a földön, megváltozik az ösztön,

Partneri viszonyok fognak dúlni, családok esnek majd szét rögtön.

A múltból tanulni kellene, az elődeink hibáiból.

De ehhez kell a Bölcsesség és butaság rettentő szabályából.

 

A világot – ahogy látszik – uralkodását pénzeszsákok veszik át,

Nem törődve a drága földanyánk kívánságát.

A bolygó a korábbi tettéért fizet, visszalő,

Lesz háború, természeti katasztrófa, s minden, ami még jő.

 

Élvezet lesz a Gyűlölet, az Irigység, az Elkeseredettség,

Idegenek jönnek a hazánkba, uralják, nékik semmi nem elég.

Európa megéri a háborút, egymást irtják, gyilkolják,

Civilizáció eltűnik, pusztulás, hanyatlás lesz, s egymást utálják.

 

A világban a gazdag ember nem lesz boldog,

Nem lesz nyugdíj, lesz érték, amely; arany, gyémánt, s valamely anyag.

Meghal az emberi érzés világa; lesz; Szeretet–Gyűlölet!

Új betegség, amely kínozzák továbbra is az emberi életet.

 

Majd később megváltozik a mesterség; lesz, kézművesség, lesz ipar,

 Akinek lesz tisztességes szakmája; annak, munkát ad a kézműipar.

A világ megváltozik, a vezető mindenkinek munkát fog adni,

Lesz természetes szociális háló, gépeket fognak leszerelni, munkát tudjanak adni.

 

Emberek!

 

Megpróbáltam mesélni Néktek, Rólatok, a Szeretetről, a Jövőről,

Minden megelőzhető lenne, ha a kapzsiságot kivernétek a fejetekből.

Szívetekbe fogadnátok az Istent, Szeretetet és a Világot,

Meg tanulnátok tisztelni, becsülni, e; Gyönyörű univerzum világot.

2009. 11.

&

(Szeretet Szerelem Gondolatok 8. kötet, jogvédett)

 

Írjátok meg a fentiekről a gondolataitokat, véleményeteket szaboproza@tolna.net. Minden gondolat érdekel, amely felkerül a honlapra. Köszönöm.

2010. 10.03.

 

 

 



Weblap látogatottság számláló:

Mai: 12
Tegnapi: 19
Heti: 57
Havi: 601
Össz.: 117 902

Látogatottság növelés
Oldal: AZ EMBERRŐL ÉS A SZERETETRŐL
Szabó István Szeretet Szerelem Gondolatok Versekbe foglalt Érzések Érzelmek - © 2008 - 2024 - banatossziv.hupont.hu

A HuPont.hu weblapszerkesztő. A honlapkészítés nem jelent akadályt: Honlapkészítés

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat