Szabó István Szeretet Szerelem Gondolatok Versekbe foglalt Érzések Érzelmek

Ragaszkodás, gyengédség, önzetlen jóakaratban megnyilvánuló érzelem. Vágyban, odaadásban megnyilvánuló érzelem.




ÉRZÉSEK ÉRZELMEK

 

Az új társadalom, amely megette a szeretetet

(Piaci szeretet?… és)

Kedves Olvasó Társaim! Barátaim! 

 

 

Ezt a művet, még 2008-ban írtam ÉRZÉSEK ÉRZELMEK címmel. Most nem kívánok különböző magyarázatokba belebonyolódni (könyv, egy kis másfajta kortörténet, életképek, pozitív negatív élmények s sorolhatnám tovább. Az ember sokszor el sem hinné, hogy a társadalom megeszi a szeretetet, tönkre teszi, ahelyett, hogy értéket teremtene vele. Ez a kis részlet is csupán azt a valóságot tükrözi, amit személyem megért, s mai is él.

Ne hibáztassuk csak a társadalmat mindenért, mert a társadalom mi vagyunk, s minden embernek felelni kell, azaz elkövetett tetteiért. Lehet, hogy nem értetek velem egyet, de a szeretet hatalmas, becsülhetetlen. A szeretet még sokak számára csak az anyagiakat jelenti, mert azt mondja; ne dumálj nekem öregem, a szeretetből nem lehet megélni!  Biztos!  Nem akarok véled most értelmetlen vitába bocsátkozni, de gondolj arra, hogy a szeretetnek hányféle megoldási élhető világa van. Egy bíróságon dolgozó azt mondotta; itt nincsenek érzések-érzelmek itt csak törvények, paragrafusok, szabályok, rendelkezések vannak. (?) Lehet talán, hogy téveszmékben vagyok, s itt nem jelenhet meg a szeretet: Jaj dehogy is nem! Gondolj a hatalom szeretetére!!!  Tudom, dívat a szeretetlenség is, mert az empátiát sem szeretik, mi több nem ismerik.   De most ezeket hagyjuk, lesz még időnk ebben verssel válaszolni. Arra kérlek benneteket ne együk meg a szeretetet, a társadalom is mi vagyunk. Inkább hallgassuk a szórakozó helyről kiáramló szép nótát;…. Szeressük egy mást gyerekek, mert …., de alant olvassuk csak a szeretet furcsa tobzódásait.

 

ÉRZÉSEK ÉRZELMEK

Az új társadalom, amely megette a szeretetet

(Piaci szeretet?… és)

 

 

 

Azt hiszem, hogy a sok ellentmondással megjelent új gazdasági forma által a családokba (és a társadalomba) is alaposan befészkelte magát, s azt nagyságrendjében romhalmazzá tette. Az eddig nagyjából felépített szeretet halmazt, akár baráti, felebaráti, szülői, vagy már érzelem vonzatai kátyúba, anarchiába vitték az embereket. A szeretet átváltott anyagi… szeretetre, s a korábban sokat emlegetett nyugati jólét nálunk átesett a ló másik oldalára. Áruvá lett a nő, az anya, aki azért állt ki az utcasarokra kurv…nak, hogy a családját eltartsa. A multi, ha munkát is adott, az csak kizsigerelte a napi erejét, a saját létminimumáért. A munkaadó rendszeresen, tudatosan elfeledtette vele a szeretet különböző láncait, s igyekezett a modern rabszolgai munka eddig is ismeretlen tényezőibe bevezetni. A piac törvényeit a saját hasznára ügyesen kifundálta, az emberi energia csupán egy piac keresleti tényező, a dolgozó emberi értéke csak a tőke kiapadhatatlan világát szolgálja. A dolgozó kénytelen eladni a munkaerejét a kapitalistának bármilyen felkínált feltétel mellett, ha csak, nem akar éhen dögleni. A valamikor tanult kapitalizmus tényezői átalakultak, megváltoztatták modern kapitalista feltétellé. Személye, mindenek fölött elsősorban ő a hatalom, felzabálja a kisebbeket. A modern kapitalizmusnak egyik jellemzője, a munkaszervezés jellegzetes módja. Általában radikális munkamegosztással működik, jó meglátással központosított, olyan szervezést hoz létre, amellyel az ember elveszti az egyéniségét, ezáltal a gépezet fogaskerekévé változik. A modern kapitalizmus arra törekszik, hogy tömegében minden körülmények között az emberek velük együtt működjenek. Az emberek azt higgyék, hogy szabadok, függetlenek, nincsenek alárendelve tekintélynek, elvnek, még a lelkiismeretnek sem, s mégis hagyják őket irányítani, mi több egyértelműen azt teszi, amit elvárnak tőlük. Mindezeket erőszak nélkül, célok nélkül, hogy még véletlenül se boldoguljanak, amit munkabérként kapnak. Hogy ennek megvoltak az eredményei? Hát persze! Az emberek elidegenedtek önmaguktól, társaiktól. A szeretet az egyéni-családi- és társadalmi szeretetet elfeledtették az emberekkel, ezáltal a kommunikáció is egy automata kapcsolattá vált. Az anyagiak vonatkozásában igyekeznek az embereket fogyasztóvá tenni, de azt már nem engedik, hogy a legalapvetőbb emberi igényei, érvényesüljön. A behódolt, jól táplált, jól öltözött, még általa úgy érzett, hogy szexuálisan is kielégített, de ugyanakkor elfelejti, hogy az emberekkel csak felszínes kapcsolatban van. Ez a kiemelkedő réteg azt hiszi (nevezzem pudingnak, krémnek), hogy jól szórakozik, mert a szórakozása egy érzés-érzelem nélküli kielégülés.

A kielégülést folytatja az ételben, italban, valamely idióta csipeg látványban, azaz minden érdekli, csak éppen halványgőze sincs, a szeretet valódi értékéről, akár a munka, vagy ember szeretetéről van szó. Anyaggal még csak itt-ott tud bánni, de az emberi bánásmódról halvány fogalma sincs. A mai vállalkozók a nem teljesen jellemző vonásokat átvette, mert egója, gőgje, kapzsisága, embertipró képessége, szinte zseniálisan fejlett lett, emberek úgy mondják ennek szolgái az ide érkezett vad kapitalista vállalkozásoknak. A csapat szellemet szinte korúsba kürtölik (mert számukra ez a szeretet), de a család szeretetet hamisan maguknak birtokolják. No, de milyen család szeretet van ott, ahol a kiműveltnek mondott kapitalista (kapitalista alatt mindig csak az vegye magára, aki magára talál!) képtelen munkahelyi vezetőként” ember lenni”. Ugye sokan mások nem gondolják, hogy a munkahelyi magatartást, azt nem viszik haza a családba, azaz ahogy átlépi a család küszöbét farkasból, báránnyá változik, aztán átváltoztatja magát a világ legjobban szerető apává, vagy anyává. Sajnálom, amikor a TV-ben a nők körében egyre jobban elhangzik, hogy a kurv,,,kodás (bocsánat; testtel szerzett anyagiak) az egy munka (?),(tudniillik aki a régi társadalomban nem igen dolgozott, azt mondták rá; bas,ik dolgozni! – és mégis megkapta a bérét), s ha haza megy, ő a világ legtisztességesebb apa. 

    Úgy gondolom, hogy az etika, az erkölcs, morális stb. dolgokat minden honnan ki kell iktatni, s be kell vezetni a mindent szabad a demokráciában, amíg valakinek az életébe nem kerül. Azt hiszem a szexuális világban is, van némi alapos apró tenni való, mert úgy látom, azt hiszik, hogy ha a társak megkapják a megfelelő szexuális eligazítást, akkor ezzel már adott a szeretet és boldogság. A környezetem azt sugallta, hogy a problémák, mint ha a technikai dolgokból adódna (a teremtő a kapitalista gondolattól függetlenül ezt is idejében megoldotta!) – talán az eredményt a termeléshez hasonlították? – pedig szó sincs róla. Nem elsősorban a szexuális kielégítés adja a szeretet, hanem a szeretet adja a szexuális boldogságot. Meg kellene tanulni ismerni a szeretet tudást, elhatárolni az akadályozó gátlásokat. Ahhoz, hogy valaki teljesen odaadja magát, ki kell gyógyulnia szexuális félelemből (vagy gyűlöletből), s ha létre jön a feloldódás, megoldódnak a szexuális problémák illetve ezt követő élet gondjai. Nem kell már újra magyarázni, ha kérdések megoldódnak, megváltozhat a munkaintenzitás, a közmorál, stb. Nem elég, hogy a múltban is e téren csak a küszködés jutott, erre a kapitalizmus sajátságos elmélete, furcsa gyakorlata tett rá még egy lapáttal. A szeretet kapcsolatát, gondolatát a családokban a napi rohanás, megélhetésért való küzdelem a párokat testileg, lelkileg elválasztotta (elválassza) egymástól, melyhez hozzá járul a szeretet kultúra hiánya.  Lényeg a sok diploma! A másoktól elejtett néhány Kedves szó, valamely fél számára vonzóvá vált, az egyébként is elhidegült párok máshol azt hitték, melegséget, szeretetet, meghittséget találnak.

     Vannak, akik az érzéseiket az állatvilágban igyekeznek kimutatni. Kétségtelen, hogy a szeretet megfelelőjét az állatvilágban is megtaláljuk, csak az érzelmi kötődésük jobbára az ösztönviláguk részét alkotják, az emberben csak a töredéke található. Úgy látszik, beszélhetünk mindenről, a modern házasság gondolatáról, a házasság magán életéről, a gyakorlat lassan azt igazolja, hogy a szeretet, mintha a piac szeretetévé válna (társhirdetés?), lassan azt is valamelyik áruház láncba lehet megvásárolni. Igaz, hogy még nincsenek piroslámpás házak, de van mások által kurv,,ak mondott nő, anyák, akik többsége szerintem ki nem mondva nem erre vágytak, hanem a szívük, a lelkük mélyén igaz szeretetre, boldogságra, tiszteletre, csak a piaci társadalom hangoztatja, hogy a kapitalizmus egy kulturáltabb (?) színvonalat képvisel, csak még nem jutott el a társadalom oda. Ennek lettem a mondva csinált áldozata, mert ma még a család is azt hiszi, hogy mindenhol divat a „kocsikázás és szekerezés”. Ez ma már a “deformált szeretetnek” egy újabb variációja, aminek alapvető okát abban látom, hogy a sokak által emlegetett etika, erkölcs, morál, emberi tartás, szexuális kultúra mélyen elveszett, s lassan az embert emberré tevő megtisztelő szavak piaci fogyasztó eszközzé váltak, miáltal üres lett nemcsak a szeretet zsák, hanem az embereket összefogható, meghatározó, úgy nevezett “aktív szeretet”. Nagyon messze vagyunk még a felelősség teljes (jótékony, adakozó, szelektív, áldozatos lemondó, stb.) civilizált embertől, de viszont benne vagyunk a “csereszabatosnak” mondott – üzleti, befektető szemléletű, zsugori, gőgös, egós, nárcisiszta stb. – emberek hadával. Minden rányomja bélyegét az apára, anyára, gyerekre (családra), s a társadalomra. Következménye pillanatnyi örömök szerzése, – drog, ital, dohányzás, prostitúció, bűnözés stb. – amiről bármit is magyaráznak a kapitalista vezetőink egy másfajta szemlélet paradigmájának, kell lenni, s már annak rövidtávon el kell jönnie. Hogy miért, mert, ahogy az emberek mondják; kur.a világ lesz!

      Tanulja meg az ember, hogy mindennek van lelke, még ha nem vallja be saját magának is, az ember és munka nem lehet lélek nélkül, mert az olyanná; lélektelen lesz. A termelésben is, a minőséget a lélek vezérli, s nem a minőségi ellenőr! Szükség van a pszichológiai érettségre, mert az általa közölt lelkieket a mások által birtokolt szeretete is indukálja, serkenti (de deformálja is) s ami a legrosszabb, ha a lelkiek kioltódnak. Gyakran mondjuk, hogy a szeretet gyakorlása az egyedi, hisz függ a személyi érzelem nagyságától, tudástól, műveltségtől, lelki alkattól, érzékenységtől, személyiségtől, pillanatnyi lelkiállapottól is. és még sorolhatnám tovább. Azt állítják, hogy a szeretetnek nincs célja.

Az tény, hogy nem lehet az üzlet tárgya még a családban sem. A szeretet az viszont lehet lelki gyönyör, amely számtalan metakommunikációt is eredményezhet. (Akár extázist is.) Lelki gyönyör nem ér semmit testi gyönyör nélkül, és fordítva sem. Sajnálatos, hogy a szeretet az egy másfajta (idegen) szeretetté alakult, de hiszem, hogy eljön az idő, amikor a szeretet, szeretetet tudománnyá változik, ahol a lélek és a munka lélekké, és nem lélektelenné válik. Kérem, olvassák el az alábbi néhány soros versikét, ami az emberről szól, a női nem és férfi kapcsolatáról.

 

 

EMBERT AKAROK!

 

Embert akarok, egy igazi női nemet

Aki elfogadja a férfiú szeretetemet

Embert akarok, ki nem “eszköz” készítő

Ki nem a más “világból” kiemelkedő

Embert akarok, ki mindig ízig – vérig nő

Kinek teste – lelke nem hamis drágakő

Embert akarok ki nem lesz asszonysors áldozata

Ki képes boldogságot nyújtani, s nemcsak a látomása

Embert akarok, kinek aranyból van a szíve

Gondolata, lelke nincs üres szavakkal tele

Olyan embert, szerető nőt akarok

Kinek szíve, lelke mindig örömtől ragyog

Emberhez méltóan akarok már élni

Nem kell félni, hogy szóval vissza fog térni

Embert akarok, ki kezemet gyengéden megfogja

Néha szeretettel megcsókolja, végig simogatja

Embert akarok, ki nemcsak azt mondja; szeretlek

S mosolyával csak szeretetet terelget

Édes ajakával hamis csókot lehel reám

Csak mondja; testemmel – lelkemmel vagyok drágám

Gyere, had öleljelek meg már végre

Szívem a tiéd, a mesének már vége

Gyere, had érezzem testednek – lelkednek a zaját

A boldogságom soha nem volt örök mámorát

Embert akarok, akinek tettei vannak,s nem csak szavak

Az öröm érzései nem a fagyos télhez hasonlítanak

Pedig a megfagyott szobor is tud szeretni

Mert boldogságában, örömében el tudna olvadni

Embert akarok, kinek van teste- és lelke

A szíve, a lelke, a szeretete, az öröme nincs eltemetve

Érzi a test- és lélek örömbeli egybeforradását

A boldogság, s az öröm igaz romantikáját

Embert akarok, kinek szíve– lelke, teste nyitott

Ki az Emberi boldogságra mindig forrón vágyott

Az Ember örömeinek elnyomásában ne legyen mazochista

Mert az Emberi élet, párok szeretetének az érzelmi kapcsolata

Embert, aki életemben csak a boldogságra tanít

Embert, ki tudja; a szeretet, a szerelem,az intimitás, az élet alapja

Embert akarok, kit boldogságnak, nőnek hívnak

S nem olyat, ki titkon magyarázva elutasítanak

Embert akarok, ki nemcsak rejtve szeret

Hanem szívének, lelkének, testének ad életteret

Vágyait már nem a szíve páncél ketrecébe zárja

Hanem testét, lelkét, szellemét a párjának adaptálja

Könyörgöm Istenem, had szeressem ezt az Embert

Életem boldogságában ez a nő számomra sokat jelent

Nemcsak ígérem, hanem tettekkel fogom őt szolgálni

S ha igazán szeret, testemmel, lelkemmel is fogom imádni

2008.02.

(Szeretet Szerelem Gondolatok 1. kötet, jogvédett)

                                              

A Szeretet Szerelem Gondolatok 1. kötet továbbra is megrendelhető az Interneten keresztül, Szabó István Szeretet Szerelem Gondolatok 1.kötet megjelöléssel. Kérlek benneteket, írjátok meg kéréseiteket, írjátok meg a véleményeiteket a szaboproza@tolna.net e-mailen. Köszönöm!

 

 2010.10.12.

 




Weblap látogatottság számláló:

Mai: 2
Tegnapi: 66
Heti: 125
Havi: 710
Össz.: 118 790

Látogatottság növelés
Oldal: Az új társadalom, amely megette a szeretetet.
Szabó István Szeretet Szerelem Gondolatok Versekbe foglalt Érzések Érzelmek - © 2008 - 2024 - banatossziv.hupont.hu

A HuPont.hu weblapszerkesztő. A honlapkészítés nem jelent akadályt: Honlapkészítés

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat

X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »