Gyere szeretet, hív a lélek!
Itt az idő, most már nem félek!
Lélektelen legyek?
Vagy szerető ember?
E fajta szeretetből,
Már a lélektelenség sem kell.
A szerelem Istenére esküszöm,
Esküszöm!
A lélektelenséget elűzöm.
Szerettem én az embert ez idáig,
Ölték is a lelkem mostanáig.
Szeretetem legyen? Vagy üresség?
Legyen már valahol békesség!
Azok, akik embereket szerettek,
Békességben soha nem élhettek.
A szerelem Istenére esküszöm,
Esküszöm!
A lélektelenséget elűzöm.
A sok lélektelen ember,
Ha kell, most szeretni nem mer.
Neki jobb a prosti szeretete,
Mint a Kedvesének a szerelme.
A szerelem Istenére esküszöm,
Esküszöm!
A lélektelenséget elűzöm.
A szeretetnél nála fényesebb az aranylánc,
Azt hiszi, ez boldogítja, nem az örömtánc.
Mi, a szívünkben szeretetet hordunk,
Ide vele régi szerető csókunk.
A szerelem Istenére esküszöm,
Esküszöm!
A lélektelenséget elűzöm.
A szeretet egyszer újra érték lesz,
S méltó lesz régi nagy híréhez.
Mit, nem kényszeríttet ránk, a társadalom,
Szívem szeretetét most embernek adom.
A szerelem Istenére esküszöm,
Esküszöm!
A lélektelenséget elűzöm.
Ha majd az unokáim az ürességtől sírnak,
A szeretet Istene előtt leborulnak.
Könyörögve mondják el, hogy: Szeretlek!
S a szívükből tündérkertet építenek.
A szerelem Istenére esküszöm,
Esküszöm!
A lélektelenséget elűzöm.
(2008. 2.kötet, a vers jogvédett)
2010.08.13.
&
KISLÁNY AZT HISZI
Tudod Tisztelt Kedves Olvasó Barátom, amikor jó néhány évvel ezelőtt e sorokat írtam, akkor azt hittem, hogy bizonyos kérdések, életvitelek talán hamar felemészti önmagát. Sajnos az etika, az erkölcs, a morál minden hova betette a lábát, a hosszú évek után már nem kell különös képpen magyarázkodni, a múlt és jelen, az mindent magyaráz. Remélem, tudjátok, hogy a föld legcsodálatosabb lénye; a NŐI NEM! Ma 2010-et írunk s a földön a nők mind mai napig őket éri a legnagyobb megaláztatás minden területen. Amikor e verset írtam fiatal emberek furcsa csámcsogása késztetett e sorok megírására, akik a nőben csak az általuk érzékinek tartott akárkit látták. Érzéki ember vagyok, de másképp látom a női nemet, nem mint eszközt. Szomorúnak tartom, amikor egy nőnek Szex munkásként kell megkeresni a kenyerét, s annak kell szánnia az életét, s nem arra, amit Isten az emberre rábízott. Az a szó, hogy szeretet oly sokrétű értelmezésben, megfogalmazásban, oly szép szót más nyelven nem igazán találsz párját. Ne higgyétek, hogy vakságot esküdtem – vagy azt esküdjetek – szó sincs róla, de bármily forma is a társadalom, legalább odáig jussunk el, szeressük, tiszteljük, értékeljük a női nemet, de ne így, hanem másképpen. Soha ne feledjük egy nő bonyolult, s az marad, ő; lány, anya, szerető, kedves, feleség, nagymama, s még sorolhatnám szerepét, de semmi esetre sem… no talán olvassátok. Természetesen nem várom el minden Kedves Olvasó Barátom egyetértést velem, azt szoktam mondani; ki, mint él, úgy ítél. Nem tudnátok, én is szeretem a nőket, az életünk szerves része, de tiszteljük, becsüljük, szeressük őket, úgy ahogy az etika a morál, az erkölcs elvárja. Írjatok ezekről, a gondolatokról (szaboproza@tolna.net), mert remélem, hogy a jövőben, a családokban igen fontos szerepet fog játszani, a nő, az anya, a feleség… Köszönöm Barátaim! Tudjátok a földön mi a legerősebb, s leghatalmasabb; A SZERETET, S A NŐ!
KISLÁNY AZT HISZI
Kislány azt hiszi; ő erotikus, okos, mégis buta,
Azt tudja ő érzéki, van esze, de a lelke suta.
Ellopta gyenge szívét az erotománia,
Úgy érzi, így ő lehet az Erósz nagy útóda.
Érzékiségét csupán nem ösztönösen hajtja,
Erotizmusát beteges mutogatás úralja.
Gyönyörű testét kitárja a nagyvilág előtt,
Ő rég nem tudja, elvesztette ezzel a nőiességét.
Pedig ha ránézünk, csodaszép az Isten adta teste,
Már csak az a kérdés, benne levő lelke mivel van telve.
A testével eladta vele együtt a gyönyörű tiszta lelkét,
Lényeg az lett, a sarkon elnyerte valaki pénzét.
Gyönyörű testét újra oda adta másnak (újságnak),
Azt hitte minden eladható az egyéb boldogulásnak.
Mond; erkölcsi, etikai felelősség szintedet mivel méred?
Azt érzed, hogy ezt életed végéig ezzel majd beéred?
Gyermekeid finoman azt mondják:
Anyu volt egy kurva!
De az apám mégis meg volt érte testileg-lelkileg bolondulva.
Úgy látszik apám sem volt különb a Deákné vásznánál,
Elvárta Kedvese, hűen szeresse, maradjon meg párjánál.
A leány az újság címlapján egy szál bugyiban mutogatta magát,
Szemei boldogan sugározta; na, most láthattok egy szép kurvát.
Testét erotikus alapon summás pénzért eladta,
Boldog volt ő, már szüzességét is rég elhagyta.
Férfitársak mindnyájan, tudjátok egyáltalán mi a női test?
Vagy csupán azért van, hogy erotomániával ezzel életre kelt.
Nem az a lényeg ember, hogy most minek neveznek,
Lényeg az, „most” legyen értelme e mocsok életnek!
Mire harminc lett a testét vágások lepték sorba,
Szépségének, bajának szikének lett az áldozata.
Mire öreg lesz, szép lesz, mint az aszalt szilva,
Erotikáját, baj az, szegénylelkűség úralja.
A gyönyörű nő már bánja a fiatalkori nagy hős tettét,
Azt hitte az életben nyugati módra, ezzel szerezheti a sikerét.
Gondolatai most is csak a múltja felett lebegett,
Örökre megbánta, hogy fiatal korában ilyet tett.
Akkor ő még nem értette a tízparancsolatot,
Fel sem fogta az életben ő, mekkorát is hibázott.
Kérte az Istent bocsásson meg ezért néki,
Nem tudtam, hogy valaki életemen még számon kéri.
Ha azt hiszed, hogy ezzel megtaláltad a boldogságodat,
Akkor összetéveszted az erotikád, az erotomániádat.
Lehet, hogy ott fenn boldog leszel, mert fogad a Sátán,
Nem az a baj, hanem sok olyan van, mint te a föld hátán.
Tudom, most azt mondanád, hogy prűd vagyok néked,
Nem erről van szó, a tét az,
a nőiességed már rég nem félted.
Tisztes körülmények között te lennél a földi szexis angyal,
Emberek hős szívében, lelkében az igaz női Arkangyal.
Fáj nékem, hogy kigúnyolják a női lelket, testet,
Mit tehetek, ha ezen már sok pénzt kereshettek.
Az emberi női test az nem effajta női terítékre való,
Tudjuk a férfi teste újkorban, célra már az is jó.
Remélem majd a földről, eltűnik a női test e fajta bája,
S visszatér a csodálatos női nem igaz testi-lelki varázsa.
Ne azt higgyétek emberek most ellenetek, beszélek,
Csupán a világon minden női nemet emberi lénynek nézek.
Embertársaim most bocsássatok nékem meg érte,
Női szenvedést látva, szeretetem lelkemet érte.
Ne alacsonyítsátok le a föld legszebb teremtményét,
Mert Isten elveszti, ez iránti igaz béketűrését.
Nézzétek a mai korban, hogy szenvednek a családok,
Az otthonokban gyermeket csak ritkán láttok.
E furcsa helyzetet valamely elmélet teszi,
E lélektelenségnek véget kellene már vetni.
(Szeretet Szerelem Gondolatok 3. kötet, jogvédett)
2010. 08. 17.
&