Szabó István Szeretet Szerelem Gondolatok Versekbe foglalt Érzések Érzelmek

Ragaszkodás, gyengédség, önzetlen jóakaratban megnyilvánuló érzelem. Vágyban, odaadásban megnyilvánuló érzelem.

LEVÉL SÁNDORHOZ

(egy bátor, hős, tisztalelkű építőhöz!?)

 

Kedves Barátaim, Honlap látogatóim!  Ugye nem tudjátok elképzelni ezen építőnek mi köze van a szeretethez.  Ő egy kedves, nyájas emberke, aki tud szeretni, boldog lenni, örülni mindennek, de legfőképpen a munka nélkül szerzett haszonnak. Barátai? Számtalan! Volt egy nagyon kedves szeretetre méltó talpig becsületes tanárnőm, aki azt mondta? Gyermekeim, ne feledjétek; „madarat tolláról, embert barátjáról”, érdekes, mert ez esetben az alanti Barátok egyszerre „tollasodtak meg”, ő és szakmabeli barátja. Ők igazán kedves emberek, a szeretetet „sajátos módon” értékelik, teszik magukévá. Remélem, most nem azt gondoljátok, hogy irigylem a szeretet módszerűket. Ó! Nem, Isten engem úgy segéljen.  Ha találkoznátok vele, azt hiszem, megkedvelnétek.  Aztán… de inkább olvassátok az alantiakat.  Hogy én szeretem őt és barátját? Hát! Imádom, ha nem látom őket.  A történet; az úgy igaz, ahogy van!  Egyébként zseniális – igaz emberek! Hát nem így kell csinálni? Hát ez a szeretet…

 

LEVÉL SÁNDORHOZ

(egy bátor, hős, tisztalelkű építőhöz!?)

 

Hát, hogy vagy Kedves SÁNDORKÁM?

A neved, még szebben is szólíthatnám.

Úgy hírlik, Te vagy a gonoszok királya,

A lelked fekete, a szívednek nincs hazája.

 

Látom jól! Bátor, és kiváló hős vagy,

Már a pokolban is tudni fogják, hogy ki vagy.

Tudom, Te az Istent sohasem kedvelted,

A szennyet, a zsozsót mindig nagyon szeretted.

 

A becsület, a tisztesség nálad, pokoli rendfokozat,

De tudd meg, győzni fog rajtad az Isteni akarat.

Azt sem akarod tudni, hogy a test a lélek tükre,

Lelked nincs, a szíved zakatol, nincs élni kedve.

 

Kedves SÁNDORKÁM! –, amikor Téged megismertelek,

Azt hittem dühöng benned a nagy Emberi Szeretet.

Oly messzi vagy már az élet dolgaitól,

Akár még ma is; Makó Jeruzsálemtől.

 

Az életben csak a zsozsókát hajszolód,

Ahol lehet, az embert jól be is becsapod.

Ne feledd, az Istent nem tudod becsapni,

Ott fent majd mindennel el kell számolni.

 

Most mosolyogsz rajtam, mert én volnék a hülye,

Igazol!–, mert általad lett szennyes a ház bírósági ügye.

Nékem kell elviselni a különböző fájdalmakat,

El sem olvastad, pedig leírtam a szennyes dolgaidat.

 

Tulajdonképpen Te nem is vagy olyan rossz ember,

Csak igaztalan vagy, egy kicsit nagyon gazember.

Örök életedben nem voltál más, csak fejted a fejős tehenet

A baj csak az, a föld elviselt, hisz van ilyen földterület.

 

Nos, Kedves Barátom! – Én nem akartam rosszat Néked,

Csak azt éld meg, amit vélem tettél, s másokkal teszed.

Semmi mást nem akarok, csak azt éld át,

Ami majd néked a pokolban jut boldogság odaát.

 

Az életem még leendő időszakában keserves napokat okoztál,

Az épített házaddal másnak, kegyetlen keserveket hoztál.

Embertelen világot teremtettél mások szerény életébe,

Ne aggódj, megkapod ezért azt, amit vársz,

nem leszel az élet kegyeltje.

 

Kedves Sándor! – máskülönben e hazában jól vagyok,

Látom, majd naponta a szakmai társaddal pokolban ragyogtok.

Boldogok lesztek, ott pokoli kastélyt fogtok építeni,

Remélem azt is „alap nélkül” fogod majd építeni.

 

Jó sorod lesz. Pokoli jó kitüntetéseket fogsz ott kapni,

Díj átvételekor a pokol tűzével fogsz játszadozni.

Ott felépítheted a valódi osztályon felüli saját pokoli házadat,

S benne elmondhatod a gyönyörű tisztító tűz imádat.

 

Bár tudom, Isten malmai fent lassan őrölnek,

Mindenkit előbb vagy utóbb előjegyzésbe vesznek.

Remélem, Te leszel, az előjegyzés sorába,

Most nem akarok lenni véled a poklod kastélyába.

 

Azt hittem Kedves Sándor karakán ember vagy,

Ma már tudom, a többivel együtt sehonnai bitang vagy.

Arra nem voltál képes, elismerd a súlyos hibáidat,

Inkább takargatod összes meglevő gazságaidat.

 

Kérlek Isten! Most bocsáss meg ennek a gonosz embernek,

Én már megbocsátottam, csak így van értelme az életnek.

Tudom, ha majd egyszer üt az ember utolsó órája,

Könyörög, Isten által legyen teljes testi-lelki tisztulása.

 

Kedves Sándor! – Te általad már teljesen jól vagyok,

A nap 24 órájában mindig a szennyeidre gondolok.

Embertelen, lelketlen vagy a kapzsi emberek közül,

Már tudjuk, effajta embernek a Haza nem örül.

 

Búcsúzom! Az ördög áldjon, legyen vele Néked békességed.

Én köszönöm az eddigi óriási nagy segítséged.

Bízzál továbbra is hőn a megbecsült Baráti Körödben,

Ők is jól érzik magukat, mint Te a saját bőrödben.

 

Valamikor örültem, hogy megismertelek,

Remélem, már rövidesen örökre elfeledhetlek.

Fordulj majd békével az Istenhez,

Eljuttat téged a tízparancsolati értelemhez.

 

Kívánom azt, amit valamikor kívántál nékem,

Én köszönöm! Fejjed az embereket továbbra is békességben.

Légyen végül jobb emberi tulajdonságod,

Ha így lesz, akkor lesz életedben boldogságod!

2010.05

(SZERETET SZERELEM GONDOLATOK 9. kötet, jogvédett)

 

Legyen szép a napjaitok! Továbbra is szaboproza@tolna.net.

2010.12.10.

 

 

 



Weblap látogatottság számláló:

Mai: 4
Tegnapi: 19
Heti: 49
Havi: 593
Össz.: 117 894

Látogatottság növelés
Oldal: LEVÉL SÁNDORHOZ
Szabó István Szeretet Szerelem Gondolatok Versekbe foglalt Érzések Érzelmek - © 2008 - 2024 - banatossziv.hupont.hu

A HuPont.hu weblapszerkesztő. A honlapkészítés nem jelent akadályt: Honlapkészítés

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat

X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »