SZÉGYELD MAGAD! - TE ÁTKOZOTT VILÁG
Szégyelld magad! - Te átkozott világ,
A földön a kapzsiság miatt nincs boldogság.
A hatalomvágyba egyesek bele betegednek,
Lássad már be! - vége a földi életednek.
Megszülettél, és máris visszafelé ketyeg az óra,
Így nincs nyugtod a földön, menj! - nyugovóra.
Aludj szépen! Álmodj a jó emberekről,
A Békéről, a Hazáról, az egymás iránti Szeretetről.
Amikor majd felébredsz, érzed a lelked mily mocskos,
Nem lesz békéd, nyugalmad, mert csak magadra gondolsz.
Ez a világ, vedd észre, már rég megérett arra;
A jó Isten a szemetet, a szemétdombra dobja.
Azt hiszed! - mindent megtehetsz, mert
Isten odaát is néked mindent megbocsát?
Elveszted majd a földi legszebbet,
A lelked földi szellem világát.
A világ olyan lett, amilyenné az emberek tették,
Ha lehetne a földet is a földi koporsóba tennék.
A pokoli világból még pokolibbat kreálnának,
Isten teremtményét; a földet, még jobban sanyargatnátok.
Nem tudom, a földnek még ezt meddig kell még tűrni,
Én azt mondom kapzsi sereg, a földet meg kell becsülni.
Isten azért adta a gyönyörű földet nékünk,
Éljünk vele, legyen örömünk, s ne vétkünk.
Látod! Az öröm nem szégyelli, tud szeretni!
De a szeretet a kapzsiságot nem ismeri.
A szeretet, ha kell, az inkább sugárzik,
Az minden boldogsággal találkozik.
A szeretet az mindentől független,
A szeretet az sohasem lesz kegyetlen.
A hatalom szeretete az nála ismeretlen,
A szeretet az békés, s a földön legyen végtelen.
Eljön majd az a világ, amikor majd magát sem szégyelli,
A föld a kapzsiságot már nem fogja ismerni.
A szeretet vágyba az emberek nem fognak belebetegedni.
A földi életben, Isteni és Emberi Szeretetben fognak élni.
2011.02.10.
(Szabó István SZERETET SZERELEM GONDOLATOK 10. kötet. Jogvédett)
Kedves látogatóm! Köszönöm, hogy soraimat örömmel fogadtad, és véleményt nyilvánítasz. Kattints a szaboproza@tolna.net -re.
2011.02.10.